Előadók

Robert A. Kahn egyetemi docens University of St. Thomas, Minneapolis

2007 óta a minneapolisi University of St. Thomas jogi iskoláján tanít, 2010-ben lett docens. Jogi doktori fokozatát 1989-ben a New York University jogi iskoláján, PhD-jét pedig 2000-ben a baltimore-i Johns Hopkins Universityn politikatudományból szerezte. Az 1996/97-es akadémiai évben a Berlin Program for Advanced German and European Studies kutatója volt. Kutatásai a gyűlöletbeszéd szabályozására összpontosulnak, azon belül is leginkább a holokauszttagadással és a muszlimok ellen irányuló gyűlöletbeszéddel foglalkozik. Holocaust Denial and the Law: A Comparative Study (2004) című könyve mellett számos írása jelent meg jogi folyóiratokban és kötetek részeként, és az Egyesült Államokon kívül kanadai és európai konferenciákon is szerepelt.

Sértő szimbólumok és a gyűlöletbeszéd szabályozása – hol legyen a határ? Egy amerikai megközelítés

A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos szabályozás egyik legproblematikusabb területe a jelképekkel kapcsolatos szabályozás. Vajon az a beszéd, amely becsmérel egy jelképet (illetve a holokauszt tagadás esetén egy történelmi tapasztalatot), egyúttal az adott jelképpel társított etnikai, faji vagy vallási csoport emberi méltóságát is olyan mértékben becsmérli, amely indokolttá teszi a gyűlöletbeszéd szabályozását?  Előadásomban bemutatom a fenti kérdésre adható különböző válaszokat, kezdve attól, hogy egy jelképet becsmérlő beszéd minden esetben egyúttal sérti az érintett csoportot is, egészed addig a véleményig, miszerint egy jelkép megsértése sosem minősül gyűlöletbeszédnek.  A tanulmányban egy, a keresztégetéssel kapcsolatos amerikai precedensjog alapján kialakított közbenső álláspontra helyezkedem: a jelképek megsértése kizárólag abban az esetben minősül gyűlöletbeszédnek, ha olyan súlyosbító körülmények állnak fenn, amelyek az adott jelképpel társított csoport emberi méltóságának megsértésére irányuló szándékra utalnak.